2021. december 9. csütörtökNatália
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás
tv.transindex.ro

A vágy és a magány körei - Szabó T. Anna Szabadulógyakorlata a Transindex könyvestéken

2021 . július . 20
Készítette: Tóth Helga, Transindex

Szabó T. Anna Szabadulógyakorlat című kötete saját elmondása szerint nem a megbékélés könyve. A szerző 45 novellában, felkavaró szenzualitással ír az emberben dúló gyönyörű és ugyanakkor félelmetes, iszonyú erőkről, a vágyról, az eksztázisról, a nemritkán gonoszságig elmenő indulatokról. Szabó T. Anna szerint világunkra a kibeszéletlenség jellemző, ezért próbálta prózai balladákba sűrítve elmondani mindazt, amit fontosnak érzett a témával kapcsolatosan. A Transindex könyvestéken Albert Antal Orsolya és Visky András kérdezték őt a vers és próza világáról, a kimondatlan, de kimondásra vágyó dolgokról. És Kolozsvárról, persze.

Albert Antal Orsolya indított a beszélgetést egy rövid felvezetővel, amelyből azok számára is kiderült a novelláskötet hangulata, akik nem olvasták a szerző legfrissebb kötetét. Szabó T. Anna elárulta, hogy novelláinak közös szervező elve a magányosság: akárhány évesek legyenek a szereplői, mindannyian szembesülnek vele valamilyen formában. Vannak kamaszok, akik kiszolgáltatottak, egyedül vannak, nem értik, mi történik velük, és vannak idősödő nők, az önfeladás határán, amikor elárulja őket a testük, és ők is elárulják önmagukat: azt, hogy milyen volt fiatalnak lenni, szenvedélyesen szeretni, rajongani. Sokféle történet van, de a vágy egy olyan emberi kapcsolat iránt, amely szembe tudna szállni magányosságukkal, minden történetben nyomon követhető.

Visky András a vers és a próza kapcsolódására kérdezett rá, és kiderült, hogy Szabó T. Anna nagyon fiatalon, alig 16 évesen írta meg első rövid prózáját. A szerző azt is elárulta, hogy számára a próza teljesen másként működik, mint a vers: nem anyanyelve, hisz ő alapvetően költőként tudja legjobban kifejezni magát, azonban a mondanivalóhoz mindig megfelelő formát keres, és vannak olyan témái, amelyek esetében a próza működik jobban. Emiatt nyitott a novella felé, mert ebben a műfajban tudja elmondani mindazt, ami nem fér bele egy vers keretei közé.

Sok szó esett a kibeszéletlenségről, arról, hogy nem adunk hangot érzelmeinknek, de keveset beszélünk olyan fontos társadalmi kérdésekről is, mint például a családon belüli szerepek működéséről, és itt elárulta, hogy férjére, Dragomán Györgyre mindig számíthat. Szabó T. Anna arról is beszélt, hogy a női szenvedélyt még mindig hajlamos tabusítani, félreértelmezni, kihasználni vagy büntetni a társadalom, és bár jelentős változás következett be a viktoriánus társadalom elnyomott nőinek a szomorú sorsa óta, még mindig nehéz a sérelmeket kimondani. A szerző hasonlóan vélekedik a szexualitásról is, amelyről beszélni kell, nyelvet, attitűdöt kell találnunk ahhoz, hogy szóvá tudjuk tenni mindazt, amely boldogságunknak fontos része. Ezekkel a novellákkal is tulajdonképpen ezt a nyelvet keresi az író. Szabó T. Anna kötete éppen emiatt, a beszélgetők szerint, pszichológusi eszközként is működhetne, de minden olvasónak segítségére lehet abban, hogy megtalálja a szavakat, ha a vágyról, rajongásról, szexualitásról szeretne valamit kimondani.


LEGFRISSEBB

Transindex könyvesték

Csatornák