2022. október 2. vasárnapPetra
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás
tv.transindex.ro

Erdélyi közösségek, elfelejtett történetek: a gyergyószentmiklósi örmények

2021 . október . 17
Készítette: Csata Orsolya, Csiszér Árpád

Közel négyszáz év elteltével is büszkék az örmény gyökerekre azok a gyergyószentmiklósiak, akik tudják, hogy valamelyik távoli ősük vagy közeli hozzátartozójuk örmény volt. Mikor is telepedtek le az örmények Gyergyóban, és hányan lehetnek ma az ők leszármazottjaik? Mit tartanak kezükben a vörös köpönyegesek? Hogyan maradnak meg egy nemzet gyökerei távol az őshazától, elveszítve az anyanyelvet? Mindezeket a kérdéseket feltettük Gyergyószentmiklóson, és választ is kaptunk helyi történésztől, örmény plébánostól, a temető és múzeum gondozójától.

Mert minden apró emléket gondosan ápolnak a városban: a temetőt úgy gondozzák, hogy az innen elszármazottak hazaérkezve könnyűszerrel rálelhessenek felmenőik nyughelyére. A ma itt élő örmény gyökerűek többsége sosem járt az őshazában, nem ismeri az örmény nyelvet, de kórus énekli az örmény himnuszt, többen a Miatyánkot is tudják örményül. Őrzik a különleges gasztronómiájukat, és minden alkalmat megragadnak arra, hogy a híres ángádzsáburral vagy a dalauzival kínálják meg az idelátogatót.

Erdély egyik legnagyobb lélekszámú örmény közössége található Gyergyószentmiklóson. És vannak olyan legek, amelyek csak itt találhatók meg: az örmény templom itt a legdíszesebb, itt működik örmény kórus, itt vannak csak vörös köpönyegesek... A sokszínűség megőrzése, a hagyományápolás tehát nagyon tudatos, konkrét célokkal dolgoznak mindazok, akik azt szeretnék, hogy ne csak történelemkönyvbe zárt adatok maradjanak a gyergyószentmiklósi örmények, hanem egy természetes kulturális sokszínűségre támaszkodó közösség élje itt mindennapjait.

A filmek megvalósítását az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala támogatta. / "Diversitate în unitate - filme documentare despre minoritățile etnice din România" realizat cu sprijinul financiar al Secretariatul General al Guvernului - Departamentul pentru Relații Interetnice.

-----------------------------------------------------------------

Ez a dokumentumfilm az Erdélyi közösségek, elfelejtett történetek című videósorozatunk első része. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által támogatott riportsorozatunkban nyolc olyan erdélyi közösséget fogunk bemutatni, amelyekről talán mindenki hallott már, sokféle legenda, történet kapcsolódik hozzájuk, azonban számtalan történet, amely róluk szól, életüket mutatja, már elfelejtődött, esetleg csak a történészek, szociológusok, a közösséget jól ismerő kutatók tudják feleleveníteni őket. A sorozatban vannak olyan részek is, amelyek már eltűnt, elpusztított vagy kivándorolt közösségeket mutatnak be – ilyen a székely szombatosok, a sándorfalvi svábok és a nagysármási zsidók története.

A nagyszebeni szászok is már-már a teljes eltűnés útjára léptek, az őket bemutató riportfilm egyik interjúalanya azt emelte ki, hogy már-már igazi kisebbségnek sem lehet őket tekinteni, mert a közösség nem képes már saját erőből fenntartani önmagát, nem képes a kulturális reprodukcióra. A gyergyószentmiklósi örmények bemutatása kapcsán is az derül ki, hogy bár nagyon büszkék kultúrájukra, származásukra, hagyományaikra, napról napra fogyó, elöregedő gyülekezet tér be vasárnaponként a vörösköpönyeges hagyományáról híres gyergyószentmiklósi örmény templomba.

A sorozat további részei is tartogatnak meglepetéseket, mert megismerhetik a bihari szlovákokat, akik rejtélyes módon, bár kis létszámú és zárt közösséget alkotnak, mai napig megőrizték anyanyelvüket, szlovákul tanulnak a helyi iskolában, és élő kapcsolatot ápolnak az anyaországgal, Szlovákiával. Az újmárnai mócok története még ennél is érdekesebb, mert őket az Erdélyi-érchegység tanyavilágából költöztették át száz évvel ezelőtt a Nagykároly környéki telepesfalvakba, ahol a többséget a magyarok és a svábok alkották. A móc telepesek azonban nem olvadtak be ezekbe a többségi közösségekbe, hanem azóta is móc viseletet használják és a móc tájszólást beszélik.

Az Erdélyi közösségek, elfelejtett történetek sorozat részeit a Transindex TV rovatunkban, illetve a Youtube-csatornánkon fogjuk közzétenni.

-----------------------------------------------------------------

Acest documentar este primul episod al serialului Diversitate in unitate – filme documentare despre minoritățile etnice din România. În cadrul proiectului vom prezenta opt filme despre opt minorități diferite din arealul transilvan. Seria de reportaje, a căror execuție a fost sprijinită de Departamentul pentru Relații Interetnice prezintă opt localități transilvănene despre care multă lume a auzit, de ele se leagă multe legende și povești, dar adevărul istoric, povestea adevărată a comunităților este învăluită câteodată de mister, câteodată de negura istoriei sau pur și simplu a uitării. Din acest motiv am decis să le prezentăm cu ajutorul unor specialiști, sociologi, istorici, care cunosc cu adevărat comunitățile respective.

Fiecare dintre cele opt episoade prezintă povești diferite. Unele părți relatează istoria unor comunități care nu mai există, cum ar fi evreii de la Sărmaș, comunitatea șvabilor de la Biled sau sabatarienii din Bezidu Nou.
Până și sașii din Sibiu au pornit deja pe calea dispariției complete, iar unul dintre intervievații din filmul de reportaj a subliniat că nu mai pot fi considerați o adevărată minoritate pentru că comunitatea nu mai este capabilă să se întrețină singură, ea nu este capabilă de reproducere culturală. În legătură cu prezentarea armenilor la Gheorgheni, reiese că, deși sunt foarte mândri de cultura și originile lor, de tradițiile lor, o congregație aflată în scădere și îmbătrânire vizitează biserica armeană din Gheorgheni, care este renumită pentru tradiția pelerinelor roșii.

Celelalte două părți ale seriei conțin și ele povești surprinzătoare pentru că cei interesați pot cunoaște slovacii din Bihor, care, într-un mod misterios, formează o comunitate mică și închisă, care și-a păstrat limba maternă și învață în slovacă la școala locală și trăiesc în contact cu patria lor de origine, Slovacia. Istoria moților din Marna este și ea captivantă, pentru că aceștia au fost strămutați din lumea cătunelor din Munții Gilăului în coloniile din jurul Careiului în urmă cu o sută de ani, în mijlocul unei majorități de maghiari și șvabi. Cu toate acestea, coloniștii nu s-au integrat în aceste comunități majoritare, ci au și-au păstrat tradițiile și portul original.

Episoadele serialului vor fi publicate în rubrica Transindex TV și pe canalul Youtube al portalului nostru.


LEGFRISSEBB

Erdélyi közösségek

Csatornák